Viszik a lakásokat, mint a cukrot

Továbbra is erős hónapokat produkál a hazai lakáspiac, a forgalom kiugróan magas volt februárban. Panellakást 145 és 315 ezer forintos négyzetméteráron lehetett vásárolni az országban, a legdrágábban Budán, míg a legolcsóbban Kelet-Magyarországon, míg a téglalakások fajlagos ára 197 ezer és 553 ezer forint között mozgott. Nem csökken a befektetők vásárlási kedve, arányuk a fővárosban 41 százalékos volt a vásárlók körében az év második hónapjában - derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből.

Kiugróan magas volt a februári forgalom az ingatlanpiacon. Az idei első hónap még szinte a tavalyival azonos értéket mutatta, a második azonban több mint 10%-kal erősebb forgalmat hozott az egy évvel ezelőttihez képest. Bár az idei hónapban több volt a munkanap is, ez az adat így is kiugró. A magas forgalom hátterében nemcsak a megnövekedett kereslet, hanem az ugyancsak megnövekedett kínálat áll, amelyet egyrészt a forintosítást követő eladási hullám, másrészt a CSOK miatt új lakásba vágyók értékesítési kedve erősített. Összességében az idei első két hónap egyelőre 5% többletet mutat a tavalyihoz képest, de a valódi piaci folyamatok hatásai majd a következő hónapokban mutatkozhatnak meg.

Februárban a paneleket az ország keleti felében 145-, nyugaton 175 ezer Ft/nm áron vásárolták. Ugyanezt a típust Pesten 276, Budán 315 ezerért vették. A téglaépítésű lakásért vidéken 197 ezer Ft-ot adtak a vásárlók, Pesten 336 ezret, Budán 448-at, a Belvárosban pedig 553 ezer forintot négyzetméterenként. Az utóbbi lokációban az átlagos vásárlási érték közel 34 millió Ft volt és alig több mint 2 hónap alatt keltek el átlagban a lakások.

A népszerűségi rangsor elején továbbra is a XIII. kerület áll, amely a Budapesten vásárolni szándékozók 18%-át érdekli, mint szóba jöhető célpont. De nem sokkal marad el a XIV. és Budán a XI. kerület sem. A belvárosban a VI. és VII. kerületek szintén népszerűek, a potenciális vevők 15%-a ezt a két lokációt is megjelöli.

Alacsony volt februárban mind az árcsökkentés, mind a vevői alku mértéke. A családi házak esetében is 2-3%-ot kellett csupán az eredetileg elképzelt árból lefaragni, hogy a vevők érdeklődését felkeltse, akik Budapesten csupán 4-, vidéken pedig 8%-ot tudtak átlagosan alkudni. A lakások esetében még alacsonyabbak ezek az értékek, kb .1%-nyi árkorrekció után már érkeztek a potenciális vásárlók. Az átlagos alku a fővárosi panelek esetében csupán 2% volt, a többi esetben is mindössze átlag 4%.

A fővárost még mindig a befektetők utalják. A megvalósult adás-vételek 41%-ában nyilatkoztak úgy a vásárlók, hogy e célból vesznek lakást. Átlagosan 23,8 milliót költöttek ingatlanra. Őket követik az első lakásukat vásárlók és a nagyobba költözők. Vidéken a vevők közel harmada nyilatkozott úgy, hogy nagyobb lakásba költözött. Átlag 17 millió Forintért vásároltak 102 négyzetméteres ingatlanokat. A vásárlók negyede volt befektető, akik 11,9 millió Ft értékben vettek 63 nm körüli lakásokat. Az elsőlakás vásárlók a forgalom 22%-át tették ki.

A budapesti eladók 38%-a azért vált meg lakásától, mert nagyobbat szeretne vásárolni. Az átlag 54 négyzetméteres ingatlanjukat 22 millió Forint felett értékesítették. Az eladók negyede viszont éppen kisebbet keres, ők átlagosan 111 nm-es ingatlanokat adtak el átlagosan 30,4 milliós értéken. Örökölt ingatlant a fővárosban az eladók 15%-a értékesített. Vidéken viszont minden harmadik eladott ingatlan örökség volt. Az örökösök átlag 9,2 milliós áron váltak meg ezektől az ingatlanoktól. Közel ugyanekkora arányt képviseltek a nagyobb lakásba vágyó eladók, akik 12 milliós átlagos áron váltak meg 63 nm körüli lakásaiktól. Minden ötödik eladó szeretne kisebb lakásba költözni, 112 nm-es ingatlanokat adtak el 17,6 milliós átlagáron.

A februárban létrejött adás-vételekben szereplő ingatlanok paramétereit az egy évvel korábbival összehasonlítva az áremelkedés jeleit lehet tetten érni. Vidéken a 200 ezer Ft/nm a vízválasztó, vagyis ez alatt csökkent a tranzakciók arány, míg fölötte növekedett. Megmutatkozik ugyanez a fajlagos árakban is, ahol 10 millió Ft fölött nőtt az arány. Például 10-20 millió Ft között egy éve a tranzakciók 23%-a zajlott, idén már ez az arány 38% volt. A fővárosban még szembetűnőbb az árak ugrása. Budán a 400 ezer Ft/m2 fölötti ársáv egy éve a tranzakciók 21%-át tette ki, idén már több mint a duplája az arány, 45%. Fajlagos árak összevetése is beszédes, 40 millió Ft fölötti ingatlant már nem az egy évvel ezelőtti 10%-os arányban vettek, hanem az adás-vételek közel negyedében. Pesten ugyanez a kép, 300 ezer Ft/nm sávban történt idén a tranzakciók fele, tavaly pedig ennek közel fele, 24% volt az arány.

Forrás: portfolio.hu